A történelem kiemelkedő alakjai mindig az érdeklődés középpontjában állottak, és nem csupán a szűkebb értelemben vett szakma jeles képviselőit foglalkoztatták a régmúlt eseményeinek szereplői. Ha felkeressük a magyar vitézség panteonját, feltétlenül találkozni fogunk a hős Kinizsi Pállal, aki egyesítette magában a kiváló katonát a páratlan kötelességtudattal. Mivel az elképesztő erejéről híres Kinizsi már életében mondai alakká vált, nincs mit csodálkozni azon, hogy a kései utódok egészen napjainkig megkülönböztetett figyelemmel fordultak személye és életpályája felé. A Délvidék főkapitányának alakja az őserőt, a nyers fizikai erőt testesítette meg évszázadokon keresztül a magyar közvéleményben. Pályafutásának minden mozzanatához kötődik mondai elem, ahol a legenda keveredik a valósággal. A kutatások nyomán a legendák Kinizsije szerencsére már a múlté, így lehetőség nyílt egy reális Kinizsi-portré megrajzolásához, amelyben szembefordulva a régi szemlélettel, hősünket élő, érző emberként mutathatjuk be, aki a gyarlóságtól sem volt mentes. A dalmát humanista Ludovicus Crijevic (ismertebb nevén Tubero) a hadi mesterségben kiváló férfinak írja Kinizsit művében. A hadvezér egyéb tulajdonságairól is meggyőződhetünk, amelyeket szintén Tubero vetett papírra. Szerinte Kinizsi bátor és a magyar állam iránt odaadó ember volt, bár egyúttal kiemeli az ő vad természetét is. A Kinizsi természetére utaló nem túl hízelgő megjegyzés ellenére a humanista mégis kénytelen elismerni, hogy: Abban az időben egyetlen olyan magyar vezér sem volt (mint Kinizsi), aki annyira meg tudta volna törni a törökök vadságát és el tudta volna riasztani őket a betörésektől. A témaválasztás során Kinizsi Pál személye két releváns ok miatt került érdeklődésünk homlokterébe. Az első Kinizsi hadvezéri talentuma, hiszen személye a legyőzhetetlen magyar vezér nimbuszával forrott egybe. A történetírás valóban nem tud egyetlen vereségről sem. Személyében a haza ama bajnokát tisztelhetjük, aki lábhoz tett fegyverrel éberen őrködött, és országát minden körülmények között késznek mutatkozott megoltalmazni. A Hunyadiak kora a magyar történelem legfényesebb fejezeteinek egyike, az ereje teljében tündöklő Mohács előtti független állam szimbóluma. Mátyás ugyan nem gondolhatott arra, hogy atyja törökellenes hadjáratait sikerrel tudja folytatni, de az ország ereje mégis képes volt elhárítani a félelmetes ütemben terjeszkedő keleti szomszéd sorozatos támadásait. Más a helyzet Mátyás cseh és osztrák háborúival - noha hódításai nem mutatkoztak tartósnak - mégis az említett területeken magyar expanziós törekvések és átmeneti sikerek könyvelhetők el. Tudjuk, hogy Kinizsi Pál a király valamennyi háborújában aktívan részt vett és feladatait sikerrel oldotta meg.